A projekt

           

„Surján Völgy ivóvízminőség-javító program"

Hét somogyi település - Bőszénfa, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Sántos, Szentbalázs – fogott össze, hogy a vízszolgáltatás minőségének javítása érdekében közös beruházásban valósíthassa meg ivóvízminőség-javító programját. E közös akaratból született meg a Surján-völgyi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás. A tagok az előkészítő szakaszban Sántos települést jelölték meg projektgazda önkormányzatnak.

A problémát az adja, hogy a társulást alkotó hét településen nem megfelelő a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) kormányrendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján. Mindegyik településen határértéket meghaladó az ivóvíz ammónium tartalma, esetenként a vas és mangán tartalom is, Bőszénfa esetében pedig az arzén.

Az ivóvízben az ammónium koncentráció határértéke 0,50 mg/liter. Projektünk településein ennek a többszörösét mérték. Az ammónium közvetlenül nem mérgező, de a körülményektől függően nitritté, illetve a nitráttá alakulhat, amely már veszélyes a szervezetre, különösen a csecsemőkére. A vas határértéke 200 μg/liter, amelyet 3 vízmű esetében szintén meghaladnak a Surján völgyi értékek. A vas nehezíti a víz felhasználását, fogyasztói panaszokat okoz sárgás színével, zavaros állagával.

A mangán határértéke 50 μg/liter, amelynél magasabb adatot Sántoson találhatunk. Az arzén határértéke 10 μg/liter, az e feletti arzénszennyezettség arzén-felhalmozódáshoz vezet a szervezetben, amelynek döntő szerepe lehet a bőr-, tüdő-, hólyag és veserák kialakulásában. Bőszénfán az ammónium és vas tartalom mellett az arzén mutat határértéket meghaladó szintet. A projektben résztvevő települések a 27/2004. (XII. 25.) Kvvm rendelet alapján a felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába sorolhatók.

Az érintett területen 7 település található, ahol mintegy 2500 főnyi népesség él, valamennyi település 1000 főnél kisebb lakossággal rendelkezik.

Bőszénfa: Az ivóvízminőség-javító beruházás (a kút felújítása) nem NATURA 2000-es területen valósul meg. A községben jelenleg önálló vízmű üzemel: a vízbázist 1 db mélyfúrású kút jelenti, mely 1991-ben került mélyítésre. 

Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat: közös vízellátó rendszerrel rendelkeznek a vízbázis Gálosfán található. A beruházás településeket érintő kútjának felújítása nem NATURA 2000, vagy azzal határos területen valósul meg. A három településen jelenleg közös vízmű üzemel. A gálosfai vízműnél vízkezelési technológia nincs. A vízbázist 2 db mélyfúrású kút jelenti, melyek mélyítése 1984., illetve 1992. években történt. 

Cserénfa, Szentbalázs: jelenleg közös vízművel üzemel. A vízbázist 2 db mélyfúrású kút jelenti, mely 1970 és 1971 években kerültek lemélyítésre. A vízmű-terület Szentbalázs község külterületén helyezkedik el a Surján–patak jobb partján. A falu területéhez tartozik a 066/1 hrsz, a fejlesztés helye, amely NATURA 2000 terület. Vízkezelés jelenleg nincs. 

Sántos községben jelenleg önálló vízmű üzemel. A vízbázist 2 db mélyfúrású kút jelenti, mely 1994-ben és 1995-ben kerültek lemélyítésre. 

A hét település ivóvízminőségének javítására az alábbi tervet dolgozták ki a szakemberek:

A vízminőség javítás lehetséges alternatívái közül azokat a megoldásokat választották és javasolták, amelyekre a gyakorlatban már nagyszámú értékelhető eredmény mutatkozott, és a gyakorlati alkalmazás során a vízminőségi problémákra megnyugtató megoldást adnak.

A kiválasztott és részletezett vízminőség-javító megoldás, illetve technológia megválasztásánál fő szempont volt, hogy a tisztítási hatásfokban, műszaki kialakításban, és gazdaságosságban a felsorolt változatok közül, a várható legjobb eredményt adják. 

Tervezett vízkezelési technológiák:

A kedvezőbb és a megvalósításra javasolt technológiát az összes település tekintetében a biológiai ammóniamentesítés adja. A tervezett vízkezelés az É-90/2006 és az É-003/2005 sz. ÉME engedélyek szerinti FM-am és AFM technológián alapul. A tervezett vízkezelés technológiai lépései a következők:

  • - Előlevegőztetés/gáztalanítás ellenáramú töltet nélküli levegőztető oszlopban
  • - Teljes nitrifikáció automatikus üzemű nitrifikáló oszlopokon
  • - UV csírátlanítás
  • - KMnO4 oldat adagolás
  • - Fe2(SO4)3 oldat adagolás
  • - Arzéntalanító és/vagy biztonsági szűrés automatikus működésű homokszűrő berendezésen
  • - Hálózati fertőtlenítés klórdioxid adagolással
Utolsó frissítés: 2014-01-15